Hadraniel üzenete a megoldásról

Orbán Andrea Viktória közvetítésével

Budapest, 2009. október 19.

Hadraniel vagyok, a magyar nép őrangyala, köszöntelek benneteket.

Mostanra már elértétek azt a pontot személyes fejlődésetekben, hogy megnyilvánuljon erőtök egyesítve, túl a függőségeken, túl a boldogtalan órákon, rágódásokon és gondterhelt életeken. Mindannyian körülölelitek magatokban azt a káprázatos fényt, ami összetartja lényeteket, függetlenül életkortól, vallástól és egyéb elkülönítő tényezőtől. A magyar nép megérett arra, hogy fölemelje a fejét és kormányozza a világot egy új valóság vizein evezve. Rutinos evezők vagytok és meg fogjátok mutatni, merre van az Új Világ, merre evezzenek hajóstársaitok.

Magatokban kell eldöntenetek, merre kívántok evezni. Mostanra már eldőlt a verseny és kibújtak az Új Világ csírái a földből, jól látható helyeken elkezdődött a növekedésük, fejlődésük. Most arra kell vennetek az irányt, amerre ezeket a csírákat látjátok és ne nézzetek vissza, mert elfárad a nyakatok a tekergetésben, ha folyamatosan hátranézegettek. Ha bedőltök a hiedelemnek, hogy előre csak akkor lehet menni, ha kész van az új és addig folyton billegtek, visszatekingettek, akkor hátráltatjátok magatokat, mert az új már kicsírázott és növekedésnek indult, a régi pedig ebből kifolyólag süllyedni kezdett és ezt érzitek is nagyon erősen, ezért nő bennetek a nyomás, amikor féltek előre tekinteni.

Ne zavartassátok magatokat a régi világ maradványai miatt, lépjetek előre és fogjátok meg egymás kezét, ez most a ti birodalmatok, ez már a ti időtök. Ha nem érzitek, mi az új és mi a régi, akkor figyeljetek a belső hangra, ami megmondja: „ezzel egyetértek, ez én vagyok, ez a haladás ösvénye” vagy azt mondja: „ez már idejétmúlt, régi, csak papíron létező dolog, szám vagy fölösleges elmélet”. Nincs már az elméleteknek létjogosultsága, ha érzitek, mert az elméletek mögött nem áll valódi hajtóerő, pusztán a képzelet szüleményei, amennyiben nem tartja fenn senki, el is tűnnek. Fontos tisztán látnotok, mely hiedelmek, korlátok puszta elméletek, melyeket nem támaszt alá semmi olyan valóságelem, ami benső lényetekből indul ki. Ha megvizsgáljátok ebből a nézőpontból korlátaitokat, rá fogtok jönni, hogy hiedelemmel álltok szemben vagy valóságelemmel. Amennyiben hiedelemmel álltok szemben, de nem érzitek az erőt a továbblépésre, mert látszólag ezt követi a külvilág, akkor fontos emlékeznetek, hogy nyomós okotok van arra, hogy márpedig ti ne kövessétek, mégpedig az igazság fontossága. Szeretnétek-e, hogy az igazság uralkodjon életetekben? Hogyan kívánjátok elérni ezt a szintet, ha kibújtok a felelősség alól és lerázzátok magatokról a döntés jogát azzal, hogy nem vagytok elég érettek erre vagy egyéb indokkal? Ha a magatok életében képesek vagytok pontosan azt az útmutatást követni, amit a külvilágtól elvártok, akkor valójában nagyon gyors reakciót indítotok el, ami a külvilág válaszában fog realizálódni, vagyis a külvilág felelni fog az általatok támasztott követelményekre, így a látszatvalóság helyett a valódi világ építői lesztek.

Ha értitek, miért mondom ezt, akkor semmi okotok az aggodalomra, mert ha saját életetekben elindítjátok ezt a szétválasztást és ezzel tisztánlátásra tesztek szert a tekintetben, hogy mi a valós és mi a hiedelem, nem fog gondot okozni az sem, hogy ezt a világ dolgaival kapcsolatban is megtegyétek: „ez rám vonatkozik, ez nem az én dolgom”. Fontos, hogy átlássátok a kibontakozó folyamatokat, hogy a káoszban meglássátok a vezérlőelvet, így nem lesztek kiszolgáltatva az aktuális széliránynak, mert be tudjátok állítani vitorláitokat, hogy a célirányba tartson hajótok és ki tudjátok használni a lehetőségeket, amik elétek tárulnak ezekben a sokszor átláthatatlan változásokkal teli időkben. Tehát megnézitek, hogy egy helyzetben mi a valódi és mi az illúzió, megnézitek, mi a mögöttes tartalom és hogy ez összhangban áll-e igaz lényetekkel. Ne hajtsatok fejet a magyarázó, manipuláló hadműveleteknek, nem lehet kimagyarázni azt, ami belső lényetekkel ellenkezik! Nem számít, milyen emberi törvény rendelkezik róla, tudjátok, hogy fikció és nincs létjogosultsága, ha nem áll összhangban valódi lényetekkel! Ne fojtsátok el a lényetekből fakadó tiltakozást, hanem válasszátok a tisztánlátást! Nem kell szembeszegülni az ellenzékiekkel, nem kell harcolni csak tudjátok, mikor játszanak veletek és mindig maradjatok meg igazságotokban! Nem kell odakint semmit tenni, de ne áltassátok magatokat, tudjatok különbséget tenni igazság és hiedelem között, ez a kulcsa annak, hogy felkészüljetek a változásokra és ne érjenek sokkolóként a bekövetkező változások! Ez nem annyira nehéz, meglátjátok, kezdjétek el a szelektálást, semmi mást, csak menjetek neki úgy a napotoknak, hogy arról, amit hallotok a hírekben vagy amit láttok a munkahelyeiteken vagy a villamoson, megnézitek, mi az igazság és mi a hiedelem. Ha hallotok egy hírt, akkor nézzetek mögé, vizsgáljátok meg alaposan a valóságtartalmát, hogy miről szól ez a hír számotokra és tegyétek be a hiedelem vagy az igazság fakkba! Ha az a hír igaz és mag-lényetek egyetért vele, akkor tegyétek oda, ha pedig igazságnak álcázott cselszövés, akkor ne habozzatok beletenni a megfelelő fiókba! Ha így tesztek pár napig, gyorsan kialakul megkülönböztető képességetek, ami nagyon fontos, hiszen mindenhonnan ellentmondásos információkat zúdítanak rátok, most nem bízhattok másban, csak önmagatokban és tudnotok kell különbséget tenni, hogy el tudjatok igazodni a kavarodásban. Mindenki az igazát hirdeti, ezért nektek kell tudni finoman elkülöníteni a hallottakat és nem bedőlni a hazug próbálkozásoknak! Ne az elmével próbáljátok megérteni a dolgokat, hanem a szívetekkel, ez most a feladat, ez most a megoldás. Semmi nem történhet, ami a szívetekkel ellentétes, ha mégis megtörténik, az azért van, mert hagytátok magatokat becsapni és a hazugságokat igazságnak álcáztátok a magatok életében. Szeretnétek ezt tovább fenntartani vagy kilépnétek belőle? Ha hirtelen felrúgtok mindent, azzal még nem nyertek tisztánlátást, ezért inkább a napról-napra haladó ritmust javasolnám és ki fog alakulni a belső látásotok és kiléptek a feszítő helyzetekből azokon a módokon, ahogyan számotokra megfelelő. Nem lesztek kényszerítve, megtehetitek szabadon, de a kapkodás és a kényszer nem visz előbbre, így van? Hiába hibáztattok mást, ha megteszitek, mi nem ezt javasoljuk, mi a tisztánlátást pártoljuk a részetekről és a barátaimmal együtt úgy látjuk, hogy nektek ez gond nélkül fog menni. Ha tisztán átlátjátok a helyzeteket, átlátjátok, melyik a hazug és melyik a valódi, akkor már sokkal könnyebb lesz lépnetek és ezt tudatosan teszitek, felvállalva érte a felelősséget, hiszen már tudjátok, mit tesztek és nem kapkodtok, sötétben bujkálva, félelemben.

Ne álcázzátok magatokat kis riadt verébnek többé, ez nem igaz már rátok. Ti magatok vagytok a valóság megtestesítői és képesek vagytok különbséget tenni, csak ne hagyjátok, hogy eltérítsenek az ellenkező irányból jövő téveszmék. Ha azt érzitek, belehúztak a játékaikba és trükkökkel próbálják elaltatni lényetek hangját, akkor a belső pontra összpontosítsatok és tudjatok róla, hogy bevallhatjátok, ez igaz és ez pedig hamis, mindegy milyen indokkal van alátámasztva, mindegy, ki, hány szavazatot adott le rá és hányan értekeztek róla, hányan próbálták megmagyarázni, elferdíteni, kiforgatni. Attól a hamis még hamis, mindegy, milyen csillogó ékkövet teszünk rá, igaz? Mindegy, mennyi takaróval leplezzük, mennyi számmal igazoljuk, attól az még hamis és nincs mentség, mert nem igazság és ha nem igazság, miért fecsérelnétek rá figyelmeteket?

Arra kérlek benneteket, ne dőljetek be a hiedelmeknek és főleg ne adjátok neki az életeteket. Ha mégis megteszitek, tudjatok róla: ti adtátok kezeteket, mert össze voltatok zavarodva, de most választhatjátok a tisztánlátást is, mert erre ugyanúgy megvan az esélyetek. Nem kell elhinnetek mindent, nem kell függnötök másoktól. Lehettek a magatok urai, választhatjátok azt is, hogy szabadon eldöntitek, miről hogyan vélekedjetek. Most ennek jött el az ideje és bizony áldás van rajtatok, amiért ennyi évnyi rátok pakolt nehéz súly cipelése után még van erőtök felnyitni szemeiteket és megnézni, mi az, ami valódi és mi az, amit csak cipeltek, de sehova nem juttok tőle és már érzitek: ez nem az az út, amin járni kéne, ezt a terhet már nem éri meg cipelni, mert majd' megszakadtok tőle. Most letehetitek. Nem kell cipekedni. Nem kell köveket pakolni a táskáitokba.

Hadraniel vagyok és búcsúzom tőletek. Őrizem a szíveteket és lényetek minden pontját megérintem szeretetemmel.